julián naptár: az ókori római holdnaptárt fölváltó szoláris →naptár. - Szoszigenész alexandriai csillagász dolgozta ki. A ~ nevét Julius Caesartól kapta, aki teljhatalmú konzulként Kr. u. 46: elrendelte bevezetését. Ekkor már 3 hónappal tért el a term-es évtől a naptári év. A kettő úgy került összhangba, hogy II. 23. után 23 napot, nov. és dec. közé 67 napot iktattak be. Így a Róma alapítása utáni 708. év Kr. e. 47. okt. 13-tól 46. dec. 31-ig tartott, 445 napos volt, és a zűrzavar utolsó évének nevezték (lat. annus confusionis ultimus). Az év kezdő hónapja jan. lett, melynek első napján léptek hivatalba Kr. e. 153 óta a római konzulok. A 365,25 napnak vett trópikus évet a ~ 4 éves ciklussal közelítette: három 365 napos évet egy 366 napos szökőévnek (lat. annus bissextus) kellett követnie. A szökőnap (lat. dies intercalaris) a március →kalendaeja előtti 6. nap elé, azaz febr. 24-re került. A mai naptár is ezt őrzi. A lat. egyh. a gör-gel ellentétben a közönséges évben febr. 24: ünnepelt sztet, Szt Mátyás ap-t szökőévben febr. 25: ünnepelte. A magyar szóhasználatban ez Mátyás ugrása. - A január és azt követően minden második hónap 31 napos, február 29, a többi hónap 30 napos. - Kr. e. 44: Julius Caesar születése hónapját (az addigi Quintilist) →júliusnak nevezték el. A szőkőszabály helytelen értelmezése folytán a Caesar meggyilkolását követő 36 évben nem 9, hanem 12 szőkőnapot iktattak be. A hibát Augustus cs. Kr. e. 8: azzal a rendelettel küszöbölte ki, mely szerint a legközelebbi betoldás 16 év múlva (Kr. u. 8.) következett. A 8. hónapot a korábbi Sextilist önmagáról nevezte el, s megtoldotta egy nappal, amit februártól vett el. Hogy emiatt ne legyen egymás mellett három 31 napos hónap, szeptembertől decemberig a napok számát 31-ről 30-ra, ill. 30-ról 31-re igazította. A ~ szerkezete azóta változatlan. - A ~ Rómában és a birod. Ny-i részében Kr. e. 45. I. 1: lépett életbe. Egyiptomban Kr. e. 26, Asia prov-ban Kr. e. 9. k. tértek át használatára. Galenustól tudjuk, hogy Kr. u. 150 k. már számos nép, Kr. u. a 3. sz: a gör. nyelvű K-i prov-k többsége használta. A középkori Eu. népei a kereszténység fölvételével vették át a ~t (→húsvétszámítás), de Skandinávia már a viking időkben ismerte. - A ~ 1 éve azonban 11 perc 13,92 mp-cel, tehát 0,0078 nappal hosszabb a tropikus évnél, ezért 128 évenként 1 nap eltolódás keletkezik. Emiatt vált szükségessé 1582: a →Gergely-naptár bevezetése. Azóta a ~ polg. használata háttérbe szorult, de egyes országok csak a 20. sz: hagyták el (1924: Szíria, 1926: Ro.) - Oroszo-ban a cári időkben a ~ polg. és egyh. naptár volt. 1917 u. a szovjet áll. áttért a greg. naptár használatára, az Orosz Ort. Egyh. azonban megmaradt a régi (nem javított) ~ használata mellett. **

Pallas XII:1001. - Schalk Gyula: Idők - Korok - Naptárak. Naptártörténet és naptárszerkesztés. Bp., 1993. - Jakubinyi 1998:11.